VÉGFOK az asztalon

Nem véletlenül nagybetűvel. Ennek a jószágnak már illik előre köszönni. Egyrészt mert nem mai gyerek, 1976-ban született PIONEER SPEC 2 néven. (Természetesen van SPEC 1 is, róla majd legközelebb.) Továbbá ott van a teljesítménye a maga 2 X 250 Wattjával, amit a gyártó 8 ohmos terhelésre ad meg. Természetesen lakik a hátsó fertályán egy impedancia illesztő kapcsoló, ami alkalmassá teszi 4 ohmos hangsugárzókhoz való illesztését is. Frekvencia átvitele 5Hz-80kHz között halad, nem nagyon szűrőzték meg a bemeneteit… A végek kapcsolástechnikája igencsak kidolgozott, gyakorlatilag nem tartalmaz kapacitív csatoló tagokat (OCL). A bejövő jelet egy kaszkádos differenciálerősítő fogadja, utána egy push-pull driver, majd a vége egy háromszoros push-pull darlington. (Ha figyelembe veszem hogy mikor készült, milyen alkatrészekből, milyen áron, hát a mai „menő” gyártók/mérnökök kereshetnének maguknak új állást valami szibériai sóbányában…) Természetesen súlya is van, 25 Kg-ot nyom a masina. Na-ja, Old-School, „mérd meg a súlyát halld’ meg a hangját”. Egyébként minden „extrával” el van látva, ami még ma sem mindig széria: csúcsérték-szintmérővel, különböző áramkorlát-érzékelésekkel, hő-megfutás érzékelőkkel, hő-együttfutás szabályzóval, túláram-érzékelővel.
Miért van az asztalon? Tulajdonosa igazán szereti „gyermekét” de nem ő az első tulaj. Tulajdonképpen csak egy TMK-t szeretett volna kérni. De ahogy beszélgetni kezdtünk, kiderült, vannak ott bajok… Mielőtt nekiestem volna, ráuszítottam az elektronikák esküdt ellenségeit: Generátor, oszcilloszkóp, műterhelés, torzításmérő. És persze a két csatorna (oldal) köszönő viszonyban sincs egymással. (Ahogy a tulaj mondta: „- valahogy szűkös a tér-színpadkép”)
A szétbontás után (azért szemmel is) eléggé látható volt a probléma forrása. A masinában már járt a műszerészek két ellensége, a boldog és a boldogtalan… Ki-mit talált otthon a fiókban, azzal javított (vagy rontott) a masinán. Az eszébe sem jutott, hogy egyformán cseréljen alkatrészt a két csatornán. Persze, egy ilyen eszközön (és bármi máson is) azért ez elég nagy macera, sok idő, a (re)kalibrálásról nem is beszélve. (Hoppá, ez jó téma, megbeszélni a javítási időket. Eszembe is jutott a bajor csapos, aki előtt megáll a vendég: – Egy jó sört, de gyorsan! Mire a csapos: -Akkor menjen másik kocsmába, jó sört nem tudok adni gyorsan. Mást pedig nem adok…) Hát ennyi. Gép kipofoz, kalibrál. A végeredmény: igen-sok újabb fület kényeztető év, szimmetriában futó végek, és úgy, ahogy a mérnök és a gyártó elképzelte: (A kék korszak előtti) A PIONEER HANGZÁS.