Mi van a műhelyben? Mivel mérünk? Mit és miért? Mivel csavarozunk? Mivel forrasztunk?

Ötletszerűen megpróbálkozom elmagyarázni. Ha érdeklődés hiányában nem lesz sikeres, akkor abbahagyom, ha igen akkor folytatom. (Hopp, második rész!-látva az olvasottságot)
…És folytatom…Legyen a multiméter. Tulajdonképpen ez a szervíznek olyan, mint az autónak az üzemanyag. Mert ugye mérni KELL. És van három olyan dolog, ami nélkül nem tudunk létezni, mi, akik javítunk: Tudnunk kell a feszültséget, az áramerősséget és az ellenállást. (nem a politikáról beszélek!!!)
Tehát, ha egy dobozban ez benne van, akkor már mondhatjuk a készülékre, hogy MULTIMÉTER.
De ezeknek igen nagy családja van: Analóg multiméter, digitális multiméter, asztali analóg multiméter, csővoltmérő, asztali digitális multiméter, hordozható analóg multiméter, hordozható dig… Tudom, fejezzem be. Miért is? Mert ma a technika olyan szintre jutott, hogy elég beszélni a digitális multiméterekről, és azoknak is az alap (szerviz) masináiról: Tehát:

DIGITÁLIS MULTIMÉTER

Működésük azon alapul, hogy mintát vesznek a mérendő mennyiségből, és azt alakítják át számértékké. A mintavételezés, az átalakítás és a kijelzés folyamatosságát, ütemezését a vezérlő egység folyamatosan végzi a műszer bekapcsolásától kezdődően. A modernebb, összetettebb digitális műszerek egyidejűleg több mennyiség mérésére, valamint automatikus méréshatár-váltásra is alkalmasak.
A digitális elven működő mérőműszerek nem csak az alaptartományokban és nem csupán villamos mennyiség mérésére használatosak, hanem méréshatár-kiterjesztéssel és különféle átalakítókkal más villamos és egyéb mennyiségek mérésére is alkalmassá tehetők. Az így kialakított elektronikus mérőműszereket multimétereknek nevezzük.
A digitális multiméterek meghatározó része az A/D átalakító. Leggyakrabban integráló típusú A/D átalakítókat alkalmaznak, mivel ezek a legkevésbé érzékenyek a zajra, a hálózatból eredő búgófeszültségekre. Azokban az esetekben, amikor fontos, hogy a műszer nagy felbontású és nagy sebességű legyen, kompenzáló típusú átalakítót építenek be a multiméterbe. A vezérlőegység feladata: – Az egységek irányítása. – Eredmények korrigálása. – Műveletvégzés és kapcsolattartás a külvilággal. Az, hogy egy adott digitális műszer mennyire intelligens alapvetően a vezérlő egység bonyolultságától függ. A bemeneti fokozat feladata: – A mérendő analóg jel fogadása megfelelő impedancián. – Kézi vagy automatikus méréshatárváltás. – A két leggyakrabban használatos optikai kijelző egység a digitális műszerek esetén: – a fénykibocsájtó-diódás (LED-es) kijelző, illetve – a folyadékkristályos (LCD) kijelző. A LED-es kijelzők előnye, hogy saját fényt bocsátanak ki, ezért rossz megvilágítási körülmények között is jól leolvasható. Hátrányuk, hogy viszonylag nagy fogyasztásúak, hiszen meghajtásukhoz szegmensenként 4 – 20 mA áram szükséges.
A passzív folyadékkristályos kijelzők nem bocsátanak ki fényt, csak külső megvilágítás esetén láthatóak a kijelzett eredmények. Nagy előnyük, hogy ezért nagyon kicsi a teljesítmény-felhasználásuk. Manapság a gyakorlatban egyre nagyobb teret hódítanak az aktív mátrixos folyadékkristályos kijelzők (TFT). Ezek fogyasztása valamelyest nagyobb, mint a passzív változaté, de külső megvilágítás nélkül, nagy térszögben is jól leolvashatók.

Persze ezek csak nagyon alapok. Szívesen vennék jobbító szándékú hozzászólásokat/kérdéseket/kéréseket, amikről lehet csevegni, és biztosan érdekelne több olvasót…