Kezdjünk újra blogolni

Nehéz erről beszélni. De megkerülhetetlen. Előre bocsájtom, nem vádaskodás, sem politikai okok, sem a háború miatt ragadtam billentyűt. Az egy adott helyzet ami évek óta körülvesz minket. Mentegetőzés-e vagy nem, döntsétek el Ti.

                Szóval kezdjük a fekete levessel: Ebben a mostani felállásban pontosan öt éve működünk. Feltételezem Rólatok, kedves ügyfeleink hogy Ti is dolgoztok, keccsöltök, hajtotok. Mert fizettek rezsit, közösköltséget, vásároltok élelmiszert, ruházati eszközt és úgy általában a  családotok megélhetését biztosítjátok. Sokszor erőn felüli hajtással. És valószínűleg észrevettétek hogy mindez napról-napra többe kerül. Nekünk is. Ezért szeretnék néhány szót ejteni magunkról is. …szóval ez már évek óta téma közöttünk kollégák és a családon belül is. Elértünk egy pontra, ahol dönteni kell, konkrétan a fennmaradásunkról. Amióta működünk, gyakorlatilag az alkatrészeket beszerzési áron számláztuk ki Nektek, ügyfeleknek. A munkadíjak/óradíjak négy éve nem változtak. Pedig Mi is ugyan odajárunk vásárolni, ugyanolyan közlekedési eszközökkel mint Ti. A terhek viszont ugyanúgy nőttek rajtunk is: villany, gáz, bérleti díj, adó, áfa és egyéb szolgáltatások. Erre rájött pluszként némi egészségügyi „probléma”. Be kell vallanom, hogy az utóbbi jópár hónap már csak családi segítséggel volt túlélhető. Azonban ez is véges. Ezért döntéseket hoztunk. Közösen. Barátok-kollégák-család. (Bár a barátok-kollégák egy brigád).

Tehát ki kell mondani: Eljött a döntés ideje. Senkinek nem fog tetszeni. Óradíjainkat az aktuális inflációhoz igazítjuk. Ezt nem hasra ütés-szerűen tesszük, hanem szakértő könyvelő segítségével.

Továbbá nem vállaljuk a következő készülékek javítását: (Értsd: Nem veszünk át javításra többet 2021. Ápr. 12-től) egybe épített mini-hifi tornyokat, music-centereket, házimozi-erősítőket, hordozható készülékeket, valamint a volt KGST országok termékeit (kivéve a magyar gyártmányokat).

Ennek rengeteg oka van. Egyrészt gazdasági, másrészt alkatrész beszerzési probléma.

Sajnos ki kell mondani: a nemzetközi piacot rengeteg „kínai” hamisítvány árasztotta el, nem is olcsón, és igen lassú szállítási idővel, már ha megérkezik egyáltalán az előre kifizetett áru.

Két dolgot tehettünk. Egyrészt igazi mesterekkel gyártatunk mechanikai alkatrészeket, ami nem olcsó és nem gyors, azonban minőségi műremek, (nem 3D nyomtatás) hanem kézimunka.  A másik az elektronikai alkatrész. A távol-keletet muszáj volt elfelejtenünk, (sajnos igen sok százezer forintnyi tanulópénz után) maradt tehát a certifikált nyugat európai, hosszú évek óta működő kereskedések, és az Egyesült Államok. Ez ugyan nem olcsó, de megbízható minőség. És persze drága szállítás, és a nem uniós országok esetén az egyéb járulékos költségek.

Az alkatrész kalkuláción nem változtatunk. Borzalmasan nő, követni lehetetlen. Rengeteg olyan alapanyag van, aminek az ára az elmúlt egy évben háromszorosára nőtt.

Jelenleg javítás alatt 130-140 készülék található nálunk munka alatt. Ez nem azt jelenti hogy hozzá sem nyúltunk. 99%-a alkatrészre vár. Ez hogy lehetséges? Átvételkor a készüléket mindig bevizsgáljuk az ügyfél előtt. Ha nem látunk durva beavatkozási nyomot akkor elvállaljuk. Azonban nem látunk bele az elektronikus alkatrészek belsejébe, a félvezetők és integrált áramköröket felépítő alkatrészek százaiba. Vagyis ha elkezdődik a javítás és/vagy restaurálás, akkor lépésről-lépésre következik egy újabb alkatrész beszerzése/legyártatása.

A gyógyításra leadott készülékek átlag életkora 30-35 év. Igen sok az 1970-80 év között készült masina. Tele speciális alkatrészekkel, amiknek a gyártója sem létezik már, sőt már a gyártó sem. Viszont a tulajdonos jogos elvárása, hogy a cserélt alkatrész megkülönbözhetetlen legyen az eredetivel. Kiszámíthatatlan idő…

A fent ismertetett okok miatt nem is tudunk pontos elkészülési határidőt mondani. Így természetes hogy egyes masinák gyorsabban készülnek el, amikhez van a „fiókban” alkatrész mint amihez be kell szerezni/gyártatni kell.

Új kolléga keresését idén feladtuk, négy év után. Hosszú, tanulságos és szomorú történet volt szót most nem szaporítanék rá. Már megosztottam az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat.

Nem titok, Mindnyájan túl vagyunk az 55-ön, már bőven a B oldal pörög. Én 11 hónapja tanulok újra járni, használni a bal kezem. Bízom benne hogy egy év múlva már újra tudok a régi sebességgel dolgozni, gyógyítani a masinákat. Ha a facebookra nem is térünk vissza, azért megígérem igyekszünk néhány csemegét megosztani a blogon.

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.