{"id":830,"date":"2019-11-01T15:49:49","date_gmt":"2019-11-01T15:49:49","guid":{"rendered":"http:\/\/retrohifi.hu\/blog\/?p=830"},"modified":"2019-11-01T15:49:49","modified_gmt":"2019-11-01T15:49:49","slug":"made-in-france-ne-itelj-elsore-sot","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/retrohifi.hu\/blog\/made-in-france-ne-itelj-elsore-sot\/","title":{"rendered":"Made in france. Ne \u00edt\u00e9lj els\u0151re! S\u0151t…"},"content":{"rendered":"

\u2026mert akik ismernek, tudj\u00e1k: -Nem nagyon tartom nagyra a nyugat \u2013eur\u00f3pai HiFi berendez\u00e9seket. (\u00c9rtsd itt a nyugat-n\u00e9meteket, hollandokat, ausztri\u00e1t.) Sv\u00e1jcot, \u00e9s besz\u00e1ll\u00edt\u00f3it kihagyom, nehogy Revox Laci, alias L\u00e1szl\u00f3 Katona<\/a> megs\u00e9rt\u0151dj\u00f6n\u2026 $\"\"$ \ud83d\ude42<\/span><\/span> . Ezer oka van. A mechanik\u00e1k, az \u201eegyedi\u201d zajcs\u00f6kkent\u0151k, a \u201emi k\u00fcl\u00f6nbek \u00e9s jobbak vagyunk mint m\u00e1sok\u201d\u2026 Ism\u00e9tlem, nyugat \u2013eur\u00f3p\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lek.
\nTeh\u00e1t t\u00e9rj\u00fcnk vissza a mondanival\u00f3mhoz. Hivatalosan a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l fogva jav\u00edtok sz\u00f3rakoztat\u00f3 elektronik\u00e1kat. \u00c9s hipp-hopp elj\u00f6tt 2019. \u00c9s belefutottam valamibe, ami ami miatt revidi\u00e1lni kellett \u00e1ll\u00e1spontomat a fentebben le\u00edrtakkal kapcsolatban. A furcsa gy\u00e1rt\u00f3 neve : ELIPSON. El\u00e9gg\u00e9 fura a c\u00e9g. Kor\u00e1t tekintve nem valami mai \u201edivatossal\u201d szok\u00e1s eml\u00edteni, 1938-ban alakult. Gyors \u00e1ttekint\u00e9s, n\u00e9mi id\u0151rendi sorrendben:
\n1938 – 1960: Folyamatos kutat\u00e1s. Az Elipson t\u00f6rt\u00e9nete elv\u00e1laszthatatlanul kapcsol\u00f3dik vez\u00e9rigazgat\u00f3j\u00e1hoz, Joseph L\u00e9onhoz. Bordeaux-ban sz\u00fcletett, a Arts et M\u00e9tiersschool-ban tanult, \u00e9s szenved\u00e9lyes volt a hangz\u00e1svil\u00e1g \u00e9s a hangok min\u0151s\u00e9gi lesug\u00e1rz\u00e1sa ir\u00e1nt. 1930-ban r\u00e9szt vett a mozikban haszn\u00e1lt hangrendszerek \u00f6sszeszerel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9ben a CSF holding Radio Cin\u00e9ma \u00e1g\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt. Ugyanakkor Joseph L\u00e9on \u00e9s testv\u00e9re Jean egy hordozhat\u00f3 felvev\u0151 eszk\u00f6z\u00f6n, a Monobloc VV3-n\u00e1l dolgoztak. A h\u00e1bor\u00fas kerettel d\u00edsz\u00edtett rezisztencia tagja, Joseph L\u00e9on csatlakozott a Multimoteur c\u00e9ghez, miut\u00e1n megkezdte a hordozhat\u00f3 hangrendszerek kidolgoz\u00e1s\u00e1t. Mindek\u00f6zben a Multimoteur egy kis c\u00e9g, amely az elektronikus j\u00e1t\u00e9kok motorjainak koncepci\u00f3j\u00e1val foglalkozott. F\u0151 termel\u00e9se mozdonyokb\u00f3l \u00e9s a gyermekek vonatp\u00e1ly\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e1llt. A c\u00e9g a transzform\u00e1torok, a dinam\u00f3k \u00e9s a gener\u00e1torok koncepci\u00f3j\u00e1hoz haszn\u00e1lt miniat\u0171r elektromos alkatr\u00e9szeket gy\u00e1rtott. Tov\u00e1bb\u00e1 c\u00e9lul t\u0171zte ki \u00e9s gy\u00e1rtotta az oktat\u00e1si c\u00e9lra gy\u00e1rtott elektronikus modellek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t.
\nEkkor azonban megjelent eur\u00f3pa felett a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e1rnya. Az egyre nehezebb piacon motiv\u00e1lt Multimoteur \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy diverzifik\u00e1lja tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, \u00e9s az akusztikus hangsz\u00f3r\u00f3k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyult. 1940-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en Henry Bazin \u00e9s Maurice Latour, igazgat\u00f3 \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k gondos kutat\u00e1st ind\u00edtott, amely k\u00e9s\u0151bb a legend\u00e1s BS50 Chambord hangsz\u00f3r\u00f3 megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9vel j\u00f6tt l\u00e9tre. 1948-ban Joseph L\u00e9on lett a Multimoteur \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3ja. Vezet\u00e9se alatt a v\u00e1llalat sokkal akt\u00edvanr\u00e9szt vett a hangsz\u00f3r\u00f3k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ban. A hangsz\u00f3r\u00f3k ellipszis alakja alapj\u00e1n Shells (Conques franci\u00e1ul) nevezt\u00e9k el. 1951-ben.
\nA multimoteur Elipson lett a n\u00e9v az ellipszis andson (hang) francia szavak \u00f6sszevon\u00e1sa. \u00c9s \u00edgy kezd\u0151d\u00f6tt az Elipson kaland. A g\u00f6mb alak\u00fa hangsz\u00f3r\u00f3k gyorsan megnevezt\u00e9k magukat, mik\u00f6zben er\u0151s vizu\u00e1lis identit\u00e1st fejlesztettek ki. Mer\u00e9sz kialak\u00edt\u00e1sukkal Joseph L\u00e9on \u00e1ltal megfalkotott hangsug\u00e1rz\u00f3k a francia emberek mindennapi \u00e9let\u00e9be vitt\u00e9k a TV-megjelen\u00e9s\u00fcket, mivel gyakran haszn\u00e1lt\u00e1k \u0151ket a st\u00fadi\u00f3kban \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3kban. A h\u00edres francia \u00e9nekes, Claude Fran\u00e7ois el\u0151sz\u00f6r a TV-ben jelent meg, az Elipson hangsz\u00f3r\u00f3kkal k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, de de Gaulle t\u00e1bornok t\u00f6rt\u00e9nelmi besz\u00e9de a Maison de laRadio (francia r\u00e1di\u00f3s m\u0171sorsz\u00f3r\u00f3) sz\u00e1m\u00e1ra az Elipson BS50 hangsz\u00f3r\u00f3kon kereszt\u00fcl lesz a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151.
\nA m\u00e9rn\u00f6ki csapat az Elipson hangsug\u00e1rz\u00f3 rendszer\u00e9vel pontos, min\u0151s\u00e9gi hangrendszereket tudott biztos\u00edtani a nagy terek sz\u00e1m\u00e1ra. Joseph L\u00e9on tov\u00e1bb folytatta a hangsug\u00e1rz\u00f3k \u00e1ltal l\u00e9trehozott kutat\u00e1sok akusztikus energi\u00e1j\u00e1t, \u00e9s \u00faj hangsz\u00f3r\u00f3kat hozott l\u00e9tre, amelyek olyan technol\u00f3gi\u00e1kra alapoz\u00f3dott, amely addig a vil\u00e1gban ismeretlen volt. Az Elipson hangsz\u00f3r\u00f3inak elliptikus alakj\u00e1nak megszerz\u00e9s\u00e9hez olyan anyagot kellett haszn\u00e1lni, amely k\u00f6nnyen legy\u00e1rthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. Abban az id\u0151ben a az anyagok gy\u00e1rt\u00e1stechnol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra nyilv\u00e1nval\u00f3an nem volt lehet\u0151s\u00e9g, \u00e9s Joseph L\u00e9on \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy erre szakosodott speci\u00e1lis csapatot (\u00e9s ez\u00e1ltal speci\u00e1lis alapanyagot) fog l\u00e9trehozni. Ez az anyag a XIX nevet kapta. Ez volt az els\u0151 alkalom, hogy gipsz \u00e9s term\u00e9szetes sz\u00e1lak kever\u00e9k\u00e9t haszn\u00e1lt\u00e1k a hangsz\u00f3r\u00f3k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. Kiv\u00e1l\u00f3 akusztikai teljes\u00edtm\u00e9nye ellen\u00e9re az Elipson nem tudta tart\u00f3san haszn\u00e1lni a szem\u00e9lyzetet a gy\u00e1rt\u00e1shoz a csapatot a kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le neh\u00e9zs\u00e9gek miatt. 1953-ban a BS50-es hangsz\u00f3r\u00f3t a Ch\u00e2teau de Chambord (Franciaorsz\u00e1g, Loir-et-Cher) els\u0151 hang- \u00e9s f\u00e9nybemutat\u00f3ja sor\u00e1n mutatt\u00e1k be a nyilv\u00e1noss\u00e1gnak. Hat\u00e9kony \u00e9s eszt\u00e9tikus, term\u00e9szetes \u00e9s felismerhet\u0151 sziluettje a hangsz\u00f3r\u00f3t nagy pontoss\u00e1ggal sz\u00e1ll\u00edtotta. A vezet\u0151t tart\u00f3 g\u00f6mb egy f\u00e9m \u00e1llv\u00e1nyt eleg\u00e1nsan emelte, \u00e9s nem volt r\u00f6gz\u00edt\u00e9s. A tetej\u00e9n volt a hangvisszaver\u0151, a f\u00fcl, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jel lett, amely a hangsz\u00f3r\u00f3nak egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9t \u00e9s technikai saj\u00e1toss\u00e1gait v\u00e1ltotta ki. Joseph L\u00e9on munk\u00e1j\u00e1t gyorsan \u00e9szrevett\u00e9k \u00e9s keresett\u00e9k. Ezt k\u00f6vet\u0151en Marcel Dassault vette fel a kapcsolatot, aki megold\u00e1st keresett a harci rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek szekr\u00e9ny\u00e9ben l\u00e9v\u0151 interferencia k\u00e9rd\u00e9sre. A probl\u00e9ma megold\u00e1sa sor\u00e1n az Elipson vezet\u0151s\u00e9ge sz\u00e1mos \u00f6tletes rendszert is felvetett a modern er\u0151s\u00edt\u0151-rendszerek zaj\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re. 1962-ben kutat\u00e1sai\u00e9rt \u00e9s alkot\u00e1sai\u00e9rt elnyerte a Nemzeti \u00e9rdemrendet.
\nEzek teh\u00e1t az alapok. 1970 \u00e9s 1980 k\u00f6z\u00f6tt egyedi megrendel\u00e9sre, igen kis sz\u00e9ri\u00e1ban, megrendel\u00e9sre audio meghajt\u00f3-rendszereket (el\u0151er\u0151s\u00edt\u0151\/er\u0151s\u00edt\u0151) rendszereket terveztek-gy\u00e1rtottak egy igen profi m\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s gy\u00e1rt\u00f3i g\u00e1rda seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. (ezt a g\u00e1rd\u00e1t 1982-ben gazdas\u00e1gi okokb\u00f3l sz\u00e9lnek eresztett\u00e9k, ami mai szemmel n\u00e9zve a c\u00e9g legnagyobb bakl\u00f6v\u00e9se volt. \u2013mag\u00e1nv\u00e9lem\u00e9nyem-) A c\u00e9g egy\u00e9bk\u00e9nt a mai napig sikeresen prosper\u00e1l, a mai technikai elv\u00e1r\u00e1soknak megfelelve.
\n\u00c9s mi\u00e9rt ez a hossz\u00fa bevezet\u0151? Francia tulajdonb\u00f3l hozz\u00e1m \u00e9rkezett egy masina TMK-ra. Gy\u00e1rt\u00e1si kor\u00e1t csak kb. tudtam meg\u00e1llap\u00edtani, a be\u00e9p\u00edtett alkatr\u00e9szek alapj\u00e1n. Gy\u00e1rt\u00e1si idej\u00e9t kb. 1975-77-re teszem. Min\u0151s\u00e9ge \u00e9s gy\u00e1rt\u00e1stechnol\u00f3gi\u00e1ja\/\u00e1llapota alapj\u00e1n mai forintos\u00edthat\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t kb 3-5 mill. forintra teszem. Megjegyzem, ez szigor\u00faan mag\u00e1n-v\u00e9lem\u00e9nyem. A masina egy igen korrekt preamp, valamint 1 p\u00e1r A oszt\u00e1ly\u00fa (monoblok) v\u00e9gfok. (100W\/8ohm\/ db. L\u00e1ss\u00e1tok teh\u00e1t az alanyt:<\/p>\n

$\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a> $\"\"$ <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"