{"id":147,"date":"2018-04-28T05:13:12","date_gmt":"2018-04-28T05:13:12","guid":{"rendered":"http:\/\/retrohifi.hu\/blog\/?p=147"},"modified":"2018-04-28T05:15:31","modified_gmt":"2018-04-28T05:15:31","slug":"mi-van-a-muhelyben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/retrohifi.hu\/blog\/mi-van-a-muhelyben\/","title":{"rendered":"Mi van a m\u0171helyben?"},"content":{"rendered":"

Mi van a m\u0171helyben? Mivel m\u00e9r\u00fcnk? Mit \u00e9s mi\u00e9rt? Mivel csavarozunk? Mivel forrasztunk? Mit \u00e9s mi\u00e9rt? \u00d6tletszer\u0171en megpr\u00f3b\u00e1lkozom elmagyar\u00e1zni. Ha \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban nem lesz sikeres, akkor abbahagyom, ha igen akkor folytatom… Fussunk neki.
\nAz OSZCILLOSZK\u00d3P.
\nHogy mi\u00e9rt pont ezzel? Erre szakk\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rom ok\u00edt\u00f3 szavait id\u00e9zve tudn\u00e9k v\u00e1laszolni: ” Egy j\u00f3 m\u0171szer\u00e9sznek az \u00e9letben val\u00f3 boldogul\u00e1shoz k\u00e9t eszk\u00f6zre van sz\u00fcks\u00e9ge: egy dug\u00f3h\u00faz\u00f3val kombin\u00e1lt s\u00f6rnyit\u00f3ra, \u00e9s egy oszcilloszk\u00f3pra.” Kezdj\u00fck h\u00e1t az ut\u00f3bbival:
\nAz oszcilloszk\u00f3p olyan elektronikus m\u00e9r\u0151m\u0171szer, amely – leg\u00e1ltal\u00e1nosabb felhaszn\u00e1l\u00e1sakor – elektromos fesz\u00fclts\u00e9gek id\u0151tartom\u00e1nybeli \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s m\u00e9r\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l.
\nkat\u00f3dsug\u00e1rcs\u00f6ves (Cathode Ray Tube vagy CRT) oszcilloszk\u00f3p
\nEgy kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u0151 elektron\u00e1gy\u00faj\u00e1b\u00f3l kiindulva elektronnyal\u00e1b halad a k\u00e9perny\u0151 fel\u00e9. A kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u0151 f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 rendszere ezt az elektronnyal\u00e1bot a k\u00e9perny\u0151 bels\u0151 fel\u00fclet\u00e9n egy pontban (elt\u00e9r\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a k\u00f6z\u00e9ppontban) gy\u0171jti \u00f6ssze, ezen a helyen a k\u00e9perny\u0151 fluoreszk\u00e1l\u00f3 bevonata f\u00e9nyt bocs\u00e1t ki. A k\u00e9perny\u0151 fel\u00e9 halad\u00f3 elektronnyal\u00e1b egy v\u00edzszintes \u00e9s egy f\u00fcgg\u0151leges elt\u00e9r\u00edt\u0151 elektr\u00f3dap\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt halad el. A v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u0151 rendszer elektr\u00f3d\u00e1i k\u00f6z\u00e9 kapcsolt fesz\u00fclts\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra a sug\u00e1rnyal\u00e1b az erny\u0151n v\u00edzszintes ir\u00e1nyban; a f\u00fcgg\u0151leges elt\u00e9r\u00edt\u0151 rendszer lemezei k\u00f6z\u00e9 kapcsolt fesz\u00fclts\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra pedig f\u00fcgg\u0151leges ir\u00e1nyban kit\u00e9r.
\nAz oszcilloszk\u00f3p leg\u00e1ltal\u00e1nosabban haszn\u00e1lt \u00fczemm\u00f3dj\u00e1ban a v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u0151 lemezp\u00e1r k\u00f6z\u00e9 az id\u0151vel ar\u00e1nyosan n\u00f6vekv\u0151 fesz\u00fclts\u00e9get kapcsolnak, ennek hat\u00e1s\u00e1ra az elektronsug\u00e1r (\u00e9s \u00edgy az erny\u0151n vil\u00e1g\u00edt\u00f3 f\u00e9nypont) egyenletes sebess\u00e9ggel halad az erny\u0151 bal oldal\u00e1t\u00f3l a jobb oldal\u00e1ig. A v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u0151 fesz\u00fclts\u00e9get az oszcilloszk\u00f3p elt\u00e9r\u00edt\u0151 gener\u00e1tora szolg\u00e1ltatja, az elt\u00e9r\u00edt\u00e9s sebess\u00e9ge be\u00e1ll\u00edthat\u00f3. A m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9nyek az erny\u0151 el\u0151tti n\u00e9gyzeth\u00e1l\u00f3 form\u00e1j\u00fa sk\u00e1l\u00e1r\u00f3l olvashat\u00f3k le. A v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u00e9s sebess\u00e9g\u00e9t id\u0151\/sk\u00e1laoszt\u00e1s form\u00e1tumban adj\u00e1k meg. (DIV = division = sk\u00e1laoszt\u00e1s; a be\u00e1ll\u00edthat\u00f3 v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u00e9si sebess\u00e9g \u00e1ltal\u00e1ban n\u00e9h\u00e1ny sec\/DIV \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny nsec\/DIV k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltoztathat\u00f3.)<\/p>\n

Egyidej\u0171leg a f\u00fcgg\u0151leges elt\u00e9r\u00edt\u0151 lemezp\u00e1r k\u00f6z\u00e9 (megfelel\u0151 er\u0151s\u00edt\u00e9s ut\u00e1n) a vizsg\u00e1land\u00f3 jelet kapcsolj\u00e1k. \u00cdgy az erny\u0151n a f\u00e9nypont v\u00edzszintesen az id\u0151vel ar\u00e1nyosan; ezzel egyidej\u0171leg f\u00fcgg\u0151legesen a vizsg\u00e1lt jel pillanat\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel ar\u00e1nyosan t\u00e9r\u00fcl ki, azaz az erny\u0151re rajzolja a vizsg\u00e1lt jel fesz\u00fclts\u00e9g\/id\u0151 diagramj\u00e1t. (A f\u00fcgg\u0151leges er\u0151s\u00edt\u0151 er\u0151s\u00edt\u00e9se kalibr\u00e1lt l\u00e9p\u00e9sekben v\u00e1ltoztathat\u00f3, az “\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get” fesz\u00fclts\u00e9g\/sk\u00e1laoszt\u00e1s, azaz V\/DIV form\u00e1ban adj\u00e1k meg. A f\u00fcgg\u0151leges \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g szok\u00e1sos \u00e9rt\u00e9ke 2-10 mV\/DIV \u00e9s 5-20 V\/DIV k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltoztathat\u00f3.)
\nAz erny\u0151 bels\u0151 fel\u00fclet\u00e9n elhelyezett f\u00e9nypor az elektronnyal\u00e1b becsap\u00f3d\u00e1sakor bocs\u00e1t ki f\u00e9nyt (fluoreszcencia), majd (\u00e1ltal\u00e1ban n\u00e9h\u00e1nyszor 10 msec-ig) ut\u00e1nvil\u00e1g\u00edt (foszforeszcencia). \u00cdgy a vizsg\u00e1lt jel fesz\u00fclts\u00e9g\/id\u0151 diagramj\u00e1nak egyes pontjai az erny\u0151n olyan r\u00f6vid ideig vannak csak jelen, amely nem elegend\u0151 a m\u00e9r\u00e9s elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re, a sk\u00e1la leolvas\u00e1s\u00e1ra. Az ART (Analog Real Time) oszcilloszk\u00f3pok \u00fagy hoznak l\u00e9tre az erny\u0151j\u00fck\u00f6n leolvashat\u00f3, \u00e1llni l\u00e1tsz\u00f3 k\u00e9pet, hogy a vizsg\u00e1lt jelnek ugyanazt a szakasz\u00e1t \u00fajra \u00e9s \u00fajra az erny\u0151re rajzolj\u00e1k olyan ism\u00e9tl\u0151d\u00e9si sebess\u00e9ggel, hogy az erny\u0151 ut\u00e1nvil\u00e1g\u00edt\u00e1sa illetve az emberi szem tehetetlens\u00e9ge miatt azt \u00fagy l\u00e1tjuk, mint ha folyamatosan az erny\u0151n lenne. Mindebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy az ART oszcilloszk\u00f3pok csak periodikusan ism\u00e9tl\u0151d\u0151 jelek m\u00e9r\u00e9s\u00e9re alkalmasak (ezekn\u00e9l ism\u00e9tl\u0151dnek csak a jelnek ugyanazon szakaszai). Amikor a vizsg\u00e1lt jel \u00e9rt\u00e9ke egy be\u00e1ll\u00edtott fesz\u00fclts\u00e9gszintet adott ir\u00e1nyban \u00e1tl\u00e9p, \u00fagynevezett trigger jel k\u00e9pz\u0151dik, melynek hat\u00e1s\u00e1ra megindul a v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u00e9s. Amikor az elektronsug\u00e1r az erny\u0151n v\u00edzszintesen v\u00e9gigfutott, r\u00f6vid id\u0151 alatt visszat\u00e9r az erny\u0151 bal oldal\u00e1ra, \u00e9s ott v\u00e1rakozik az \u00fajabb trigger jel be\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig (a visszafut\u00e1s \u00e9s v\u00e1rakoz\u00e1s alatt az erny\u0151n a f\u00e9nypont ki van oltva). Az \u00fajabb trigger jel akkor keletkezik, amikor a jel ugyanazt a be\u00e1ll\u00edtott \u00e9rt\u00e9ket l\u00e9pi \u00e1t, ez\u00e9rt a v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u00e9s is a jelnek ugyanann\u00e1l a szakasz\u00e1n\u00e1l indul el ism\u00e9t.
\nA nem ism\u00e9tl\u0151d\u0151 jelek m\u00e9r\u00e9s\u00e9t kezdetben csak hossz\u00fa (n\u00e9h\u00e1ny sec) ut\u00e1nvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00fa kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u0151vel tudt\u00e1k megoldani (ilyen kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u00f6vet haszn\u00e1ltak pl. a lok\u00e1tortechnik\u00e1ban is), majd anal\u00f3g t\u00e1rol\u00f3szk\u00f3ppal.<\/p>\n

Anal\u00f3g t\u00e1rol\u00f3 oszcilloszk\u00f3p
\nAz anal\u00f3g t\u00e1rol\u00f3 oszcilloszk\u00f3pba k\u00fcl\u00f6n e c\u00e9lra fejlesztett t\u00e1rol\u00f3 kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u00f6vet (\u00e9s a t\u00e1rol\u00e1st m\u0171k\u00f6dtet\u0151 \u00e1ramk\u00f6r\u00f6ket) \u00e9p\u00edtenek be. A t\u00e1rol\u00f3 kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u0151 t\u00edpus\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodperct\u0151l t\u00f6bb \u00f3r\u00e1ig k\u00e9pes megtartani az erny\u0151re rajzolt k\u00e9pet. Ha a t\u00e1rol\u00e1s ki van kapcsolva, az oszcilloszk\u00f3p ugyan\u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint az ismertetett ART szk\u00f3p. A t\u00e1rol\u00e1s bekapcsol\u00e1sakor az erny\u0151n megjelen\u0151 k\u00e9p a t\u00e1rol\u00f3cs\u0151 t\u00edpus\u00e1t\u00f3l \u00e9s a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokt\u00f3l f\u00fcgg\u0151 ideig az erny\u0151n l\u00e1that\u00f3 marad, \u00edgy egyszeri lefut\u00e1s\u00fa jelek is vizsg\u00e1lhat\u00f3k. Ilyenkor ind\u00edt\u00e1sra gyakran azt az \u00fczemm\u00f3dot haszn\u00e1lj\u00e1k, amikor csak az els\u0151 trigger jel hat\u00e1s\u00e1ra indul meg a v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u00e9s (single sweep)<\/p>\n

Anal\u00f3g mintavev\u0151 oszcilloszk\u00f3p
\nAz oszcilloszk\u00f3p (a f\u00fcgg\u0151leges er\u0151s\u00edt\u0151fokozatok \u00e1ramk\u00f6rei, de maga a kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u0151 is) hat\u00e1rt szabnak az erny\u0151n megjelen\u00edthet\u0151 jel maxim\u00e1lis frekvenci\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\n

Igen magas frekvenci\u00e1j\u00fa (periodikus) jelek \u00fan. mintavev\u0151 oszcilloszk\u00f3ppal m\u00e9rhet\u0151k. Ezek m\u00e9r\u00e9si elve az, hogy a trigger jel ut\u00e1n minden peri\u00f3dusban azonos m\u00e9rt\u00e9kben n\u00f6velt id\u0151 ut\u00e1n mint\u00e1t vesznek a jelb\u0151l, \u00e9s e mint\u00e1kat jelen\u00edtik meg a k\u00e9perny\u0151n. (A mintav\u00e9telez\u00e9snek ezt a m\u00f3dj\u00e1t, teh\u00e1t amikor a mintav\u00e9teli id\u0151k\u00f6z nagyobb, mint a peri\u00f3dusid\u0151, nem val\u00f3s idej\u0171 mintav\u00e9telez\u00e9snek nevezik. Az azonos m\u00e9rt\u00e9kben n\u00f6velt id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nti mintav\u00e9telez\u00e9s pedig ekvivalens idej\u0171 mintav\u00e9telez\u00e9s.) Ha a vizsg\u00e1land\u00f3 jelb\u0151l a mint\u00e1t minden ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sn\u00e9l 1%-kal arr\u00e9bb veszik, a sz\u00e1zadik mint\u00e1n\u00e1l \u00f6ssze\u00e1ll a vizsg\u00e1land\u00f3 jel egy teljes peri\u00f3dusa, de a f\u00fcgg\u0151leges \u00e9s v\u00edzszintes elt\u00e9r\u00edt\u0151 \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k csak a vizsg\u00e1lt jel eredeti frekvenci\u00e1j\u00e1nak 1\/100-ad r\u00e9sz\u00e9nek megfelel\u0151 frekvenci\u00e1val kell, hogy m\u0171k\u00f6djenek.<\/p>\n

Digit\u00e1lis mintavev\u0151 oszcilloszk\u00f3p (DSO)
\nA digit\u00e1lis technika terjed\u00e9se az oszcilloszk\u00f3pok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re is kihatott. A vizsg\u00e1land\u00f3 jelb\u0151l (sz\u00fcks\u00e9g szerinti er\u0151s\u00edt\u00e9s ut\u00e1n) peri\u00f3dusonk\u00e9nt t\u00f6bb mint\u00e1t vesznek (ezt a mintav\u00e9telez\u00e9si m\u00f3dot, teh\u00e1t amikor a mintav\u00e9teli id\u0151k\u00f6z kisebb, mint a peri\u00f3dusid\u0151, val\u00f3s idej\u0171 vagy real time mintav\u00e9telez\u00e9snek nevezik), majd anal\u00f3g-digit\u00e1l \u00e1talak\u00edt\u00f3ra (ADC) vezetik. (Jelenleg 8 bites ADC alkalmaz\u00e1sa a szok\u00e1sos, ez 256 jelszint megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t teszi lehet\u0151v\u00e9.) A mintav\u00e9teli id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt kapott 8 bites (=1 byte) digit\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keket r\u00f6gz\u00edtik az oszcilloszk\u00f3p mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban, amely jelenleg ezert\u0151l ak\u00e1r t\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pes t\u00e1rolni. A t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9keket a mem\u00f3ri\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n \u00e1ramk\u00f6r olvassa ki, \u00e9s jelen\u00edti meg a kijelz\u0151n. CRT oszcilloszk\u00f3pokn\u00e1l a digit\u00e1lis \u00e9rt\u00e9ket el\u0151sz\u00f6r digit\u00e1l-anal\u00f3g \u00e1talak\u00edt\u00f3ra (DAC) kell vezetni, majd az annak a kimenet\u00e9n kapott anal\u00f3g jelet er\u0151s\u00edtik \u00e9s vezetik a f\u00fcgg\u0151leges elt\u00e9r\u00edt\u0151 lemezp\u00e1rra. LCD (folyad\u00e9kkrist\u00e1lyos) kijelz\u0151 eset\u00e9n annak vez\u00e9rl\u00e9se is digit\u00e1lis \u00faton t\u00f6rt\u00e9nik, ez\u00e9rt DAC-ra nincs sz\u00fcks\u00e9g. Az oszcilloszk\u00f3pon \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3 jel maxim\u00e1lis frekvenci\u00e1ja elvileg (Shannon mintav\u00e9teli t\u00e9tele alapj\u00e1n) a mintav\u00e9teli frekvencia fele, gyakorlatilag azonban szinuszos jel vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l is csak a mintav\u00e9teli frekvencia \u00f6t\u00f6de. Jelenleg az 1…2 GS\/s (GigaSample\/sec) mintav\u00e9teli gyakoris\u00e1g a szok\u00e1sos, az ilyen oszcilloszk\u00f3pokkal ak\u00e1r 200…400 MHz-es szinuszos jelek is vizsg\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n

Mivel a vizsg\u00e1lt jelb\u0151l vett mint\u00e1k a mem\u00f3ri\u00e1ban elt\u00e1rolva (az oszcilloszk\u00f3p kikapcsol\u00e1s\u00e1ig korl\u00e1toz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl) rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak, a digit\u00e1lis mintavev\u0151 szk\u00f3p egy\u00fattal t\u00e1rol\u00f3szk\u00f3p is.<\/p>\n

A mem\u00f3ri\u00e1ban t\u00e1rolt digit\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kekkel v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok, matematikai m\u0171veletek r\u00e9v\u00e9n a digit\u00e1lis oszcilloszk\u00f3p olyan szolg\u00e1ltat\u00e1sokat is ny\u00fajt, amelyekre az anal\u00f3g oszcilloszk\u00f3p nem k\u00e9pes (pl. a mem\u00f3ri\u00e1ban t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n ut\u00f3lag v\u00e1lasztja ki a trigger id\u0151pontot, \u00e9s a trigger esem\u00e9ny el\u0151tti jelalak is megjelen\u00edthet\u0151 a kijelz\u0151n). A jelenleg \u00e1ltal\u00e1nos 8 bites felbont\u00e1s \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en gyeng\u00e9bb, mint az anal\u00f3g oszcilloszk\u00f3p\u00e9, de a digit\u00e1lis technika vil\u00e1g\u00e1ban megfelel\u0151nek bizonyult.<\/p>\n

A digit\u00e1lis jelt\u00e1rol\u00e1s ill. m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel val\u00f3 kapcsolatot. Az oszcilloszk\u00f3p mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban t\u00e1rolt adatok, a kijelz\u0151n megjelen\u0151 \u00e1bra, a kezel\u0151 szervek be\u00e1ll\u00edt\u00e1sai adathordoz\u00f3ra (pendrive) menthet\u0151k, az adatok, be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok a mem\u00f3ri\u00e1ba visszat\u00f6lthet\u0151k.<\/p>\n

Persze ez olyan wikip\u00e9di\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. Olyan \u00e1ltal\u00e1nos.
\nOlyan pr\u00f3baf\u00e9le.<\/p>\n

$\"\"$ $\"\"$ <\/p>\n

$\"\"$ $\"\"$ <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"